Az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös szervezésében ma rendezték meg a világon első ízben a Védőoltásügyi Világkonferenciát, melynek Brüsszel adott otthont. A Bizottság és a WHO azért hívta össze a konferenciát, hogy felgyorsítsa a globális fellépést a védőoltással megelőzhető betegségek terjedésének megfékezése és a védőoltásokkal kapcsolatban világszerte tapasztalt félretájékoztatás megakadályozása érdekében.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a rendezvényen elmondott nyitóbeszédében hangsúlyozta: „Megbocsáthatatlan, hogy egy olyan fejlett világban, mint a miénk, még mindig előfordul, hogy gyermekek halnak meg olyan betegségekben, amelyeket már rég fel kellett volna számolnunk. Ezt tetézi, hogy kezünkben van a megoldás, de nem élünk vele teljes mértékben. A védőoltások már jelenleg is 2–3 millió életet mentenek meg évente, de a globális átoltottság javításával további 1,5 millió haláleset lenne megelőzhető.”
A rendezvény apropóját az adja, hogy az utóbbi időben világszerte és Európában is felgyorsult a védőoltással megelőzhető betegségek, köztük a kanyaró terjedése. Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát, a kanyarós megbetegedések tavaly kezdődött ugrásszerű növekedése pedig idén is folytatódott. 2019-ben világviszonylatban annyi kanyarós megbetegedést jelentettek, mint 2006 óta soha: a WHO európai régiójában mintegy 90 000, világszerte pedig több mint 365 000 esetet regisztráltak már az év első felében.
A védőoltások biztonságosak és hatékonyak, és a fejlett egészségügyi ellátórendszerek alapját képezik. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy számos uniós tagállamban nőtt az oltóanyagot elutasítók száma, ami összefügg azzal, hogy világszerte túl alacsony az oltóanyagok biztonságosságába és hatékonyságába vetett bizalom. Egy idén áprilisban közzétett Eurobarométer felmérés szerint például az EU lakosainak közel fele (48%-a) úgy véli, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38%-uk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31%-uk pedig meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert. Ez többek között a digitális és közösségi médiában a védőoltások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban egyre inkább terjedő félretájékoztatásnak tudható be.
A bizalomhiány következtében jelentősen csökken az átoltottság, holott a magas átoltottság elengedhetetlen az ún. nyájimmunitás biztosításához, és hiánya a betegség gyakoribb megjelenéséhez vezet. A WHO a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot – melynek hátterében sokszor hamis biztonságérzet, bizalomhiány és kényelmesség áll – globális szinten az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező közé sorolta 2019-ben. Az átoltottságban mutatkozó hiányosságok hatékony felszámolása érdekében a konferencia résztvevői a vakcinázással kapcsolatos kérdések egész sorát áttekintették, ideértve a jogi háttérrel és szabályozással, a hozzáférhetőséggel, a védőoltások kifejlesztésének felgyorsításával, illetve a társadalmi és kulturális normákkal kapcsolatos kérdésköröket is.
