A Parlament felszólítja az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az uniós szerződések felülvizsgálatának megkezdéséhez: a Ház erről szóló állásfoglalást fogadott el csütörtökön.
- Az állam- és kormányfők állítsák fel a konventet a szerződések felülvizsgálatára
- Az EU új intézményi szabályaira vonatkozó javaslatok első csoportja
- A vétójog eltörlése, több uniós hatáskör az egészségügy, az energiaügy, a védelmi-, a szociális és a gazdaságpolitika területén
- A Parlament teljes és közvetlen jogalkotás-kezdeményezési jogot kér és az alapértékek jobb védelmét várja
A képviselők a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az alábbi változtatásokat kérik az uniós szerződésekben:
- felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az Unió cselekvési képességének javítása érdekében, többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén, az ún. áthidaló klauzulák esetében és vészhelyzet alkalmával;
- módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során, a védelmi, és a a szociális és gazdaságpolitika területén;
- biztosítani kell, hogy a szociális jogok európai pillérét teljes egészében végrehajtják és az a Szerződés részévé válik;
- támogatni kell az uniós gazdaság ellenálló- és versenyképesége megerősítését, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra, a versenyképesség ellenőrzésére és a méltányos, zöld és digitális átmenetre fókuszáló beruházásokra;
- a Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társ-jogalkotóvá kellene válnia; és
- meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit (a Szerződés 7. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartáját).
Az állásfoglalást 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el.
A csütörtöki vitában nem szólalt fel magyarországi képviselő.
A következő lépések
Most a 27 tagállami állam- és kormányfőn a sor, hogy egyszerű többséggel egy, európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből álló konvent összehívása mellett döntsön. Több képviselő szorgalmazta, hogy ez már a soron következő, június 23-24-i csúcstalálkozón megtörténjen annak érdekében, hogy az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek és az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményei hasznosuljanak.
A Bizottság várhatóan június közepén jelenti be, hogy a konferencia eredményének ismeretében milyen lépéseket tervez. A Parlament Alkotmányos ügyekért felelős bizottsága pedig már dolgozik egy jelentésen, amely a konvent összehívására számítva a Parlament által a szerződésekben kért változtatásokat tartalmazza majd.
Háttér
A május 9-i, strasbourgi ünnepélyes záróeseményen az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, a Tanács elnökségét képviselő Emmanuel Macron francia elnök, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a vezető testület társelnökeitől átvette a konferencia végeredményét tartalmazó jelentést. A jelentés összesen 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott konkrét célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 320 intézkedéssel kilenc témakörön belül. A javaslatok az európai polgári vitacsoportok 178 ajánlásán, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain, és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak.
