A Parlament határozott szolidaritását fejezi ki a belarusz hibrid támadás által érintett uniós tagállamok felé, és a Lukasenka-rezsim nemzetközi bíróság elé állítását kéri.
- Szolidaritás Litvániával, Lengyelországgal és Lettországgal az belarusz állam által ösztönzött illegális migrációval szemben
- Uniós segítséget kellene biztosítani az EU és Belarusz határán rekedt bevándorlók ellátásához
- További szankciókra van szükség a kulcsszerepet betöltő belarusz egyének és gazdasági ágazatok ellen
A Parlament egy csütörtökön 506 szavazattal, 29 ellenszavazat és 139 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban határozott szolidaritásáról biztosítja Litvániát, Lengyelországot, Lettországot és más olyan uniós tagállamokat, amelyekbe a belarusz rezsim jelentős számú migránst és menekültet irányított. Az uniós határ illegális átlépése után emberek százait vették őrizetbe, és több haláleset is történt.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy a Belarusz által államilag támogatott illegális határátlépések és az azt kísérő dezinformációs kampány a hibrid hadviselés egyik formája, amely az EU megfélemlítésére és destabilizálására irányul.
A tagállamoknak és az uniós intézményeknek közös feladatuk, hogy sürgősen kezeljék a belarusz határon kialakult többdimenziós válságot, segítsék az EU Belarusszal közös határán rekedt migránsokat, és biztosítsák számukra a szükséges ellátást, mondják a képviselők.
A Nemzetközi Bíróság elé
A Parlament szerint meg kell fontolni, hogy a Nemzetközi Bíróság elé vigyék Belarusz ügyét azért, hogy Aljakszandr Lukasenkát és rezsimjének tagjait személyesen elítéljék a belarusz nép ellen tömegesen elkövetett bűncselekményekért. A Lukasenka-rezsim megsértette a Chicagói Egyezményt, a Montreali Egyezményt és az ENSZ kínzás elleni egyezményét, ez szolgálhatna a per alapjául.
A képviselők emellett továbbra is elítélik „a békés belarusz emberek elnyomását, kínzását és bántalmazását, a média és az internet elnyomását, valamint újságírók, bloggerek és más független véleménynyilvánítók verését, letartóztatását és megfélemlítését Belaruszban”. Az elnyomás szakadatlan a tavaly augusztusi elcsalt elnökválasztás miatti tömeges tiltakozások kezdete óta.
Szélesebb körű szankciók
A Parlament sajnálatát fejezi ki, hogy az uniós szankcióknak csak részleges hatást gyakoroltak a Lukasenka-rezsimre. Ezért sürgeti a tagállamokat, hogy szigorítsa és koncentrálja a legfontosabb belarusz ágazatokra a gazdasági szankciókat, és sürgősen fogadja el az elnyomásban szerepet játszó konkrét belarusz egyéneket és szervezeteket célzó, ötödik szankciós csomagot.
A képviselők emellett felszólítják a tagállamokat, hogy egyértelmű támogatásukról biztosítsák a szabad és tisztességes választások megszervezésére törekvő belarusz demokratikus ellenzéket. Elítélik az Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimír Putyin orosz elnök közti folyamatos egyeztetést, és megismétlik: napvilágra kell hozni, hogy milyen szerepet játszik Oroszország támogatása abban, hogy Lukasenka brutálisan elnyomja a belarusz népet, és mekkora Oroszország a szerepe az Unió elleni hibrid támadásban.
A vita magyar felszólalója
- Gál Kinga (független)
