Az uniós állampolgárság nem egy árucikk, fogalmazott a képviselők többsége, akik felszámolnák az egyes tagállamokban még mindig működő „aranyútlevél”-programokat.
A képviselők a Didier Reynders igazságügyi biztos részvételével lezajlott vitán hangsúlyozták, hogy a programok a pénzmosás, adóelkerülés és korrupció kockázatát hordozzák. Többször elhangzott, hogy Európa nem biztosíthat „gyorsított belépést a bűnözőknek”.
A felszólalók kiemelték, hogy a nem uniós polgároknak megfelelő ellenőrzés és átláthatóság nélkül uniós állampolgárságot adó rendszerek káros hatásai más tagállamokban is jelentkeznek, ezzel aláássák a kölcsönös bizalmat és a közös értékeket.
Többen utaltak arra a közelmúltbeli ciprusi botrányra, amelyben magasrangú ciprusi tisztviselőket, köztük a ciprusi parlament elnökét lehetett hallani olyan titkos hangfelvételeken, ahol egy priusszal rendelkező, kitalált kínai üzletembernek ajánlanak segítséget a ciprusi útlevél megszerzéséhez az „állampolgárság befektetés révén” programon keresztül.
A képviselők tudomásul vették, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Ciprus és Málta ellen, bár többen kifogásolták, hogy a lépésre túl későn kerül sor.
Egyesek megjegyezték, hogy a programokból származó állami bevétel jelentős szerepet játszik például Ciprus gazdaságában, míg mások szerint az uniós értékek és jogok nem képezhetik adásvétel tárgyát.
Ciprus, Málta és Bulgária az a három tagállam, ahol befektetésért cserébe állampolgársághoz (ún. „aranyútlevélhez”) lehet jutni. Összesen 19 tagállamban „tartózkodási engedély befektetésért” program működik, ezeket nevezik „aranyvízum”-programoknak.
2019 januárjában az Európai Bizottság létrehozott egy tagállami delegáltakból álló szakértői csoportot, azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki közös normákat és irányelveket az Unió számára. A tavalyi négy értekezletet követően a csoport idén még nem ült össze.
