Az Európai Bizottság ma előterjesztette a nemek közötti egyenlőség megvalósítására irányuló stratégiáját. Noha az EU világszinten élen jár a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, és az utóbbi évtizedekben komoly eredményeket ért el ezen a területen, a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat nem sikerült felszámolni: az Unióban minden harmadik nő szenvedett már el fizikai és/vagy nemi erőszakot. Az uniós tagállamok egyikében sem valósult meg a nemek közötti egyenlőség, mivel továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn a foglalkoztatás, a bérek, a gondozás és a nyugdíjak vonatkozásában. A férfiaknál több nő szerez egyetemi diplomát, a nők mégis átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a legnagyobb uniós vállalatok vezérigazgatóinak is csupán 8%-a kerül ki a nők közül.
Ezekre a problémákra keres megoldást a ma előterjesztett stratégia, mely meghatározza a 2020–2025-ös időszakban végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket. A dokumentumban a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy mindegyik uniós szakpolitikába beépíti a nemek közötti egyenlőség szempontjait. A stratégia arra irányul, hogy felszámolja az egyenlőtlenségeket, és elősegítse, hogy Európa maradéktalanul kiaknázhassa üzleti, politikai és társadalmi lehetőségeit. Ennek érdekében intézkedéseket fogalmaz meg, hogy felszámolja a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat; egyenlő munkaerőpiaci részvételt és lehetőségeket, illetve egyenlő bérezést biztosítson; és elősegítse, hogy a nemek egyensúlyba kerüljenek a döntéshozatal és a politika világában:
- Az EU-ban a nők 33%-a már elszenvedett fizikai és/vagy szexuális erőszakot, 55%-uk pedig már átélt szexuális zaklatást. Az európai nők nem válhatnak erőszak és a káros sztereotípiák áldozatává, ezért a stratégia jogi intézkedéseket szorgalmaz a nők elleni erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében. A Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy a nők elleni erőszak konkrét formáira – így a szexuális zaklatásra, a nők bántalmazására és a női nemi szervek megcsonkítására – kiterjessze azon bűncselekmények körét, ahol lehetőség van egész Európára kiterjedő harmonizációra.
- Az EU-ban a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és még mindig akadályokba ütköznek az elhelyezkedés és a foglalkoztatásban maradás tekintetében. A demográfiai kihívásokra, valamint a zöld és digitális átállásra való tekintettel az európai gazdaságra kedvező hatással lesz, ha a nők könnyebben helyezkedhetnek el a szakemberhiánnyal küzdő – különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos – ágazatokban. Az egyenlőtlen bérezés felszámolása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt indít a bérek átláthatóságáról, és 2020 végéig kötelező erejű intézkedéseket fog előterjeszteni.
- A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban, ideértve a legnagyobb uniós vállalatokat is, ahol a vezérigazgatóknak csupán 8%-a nő. A Bizottság ezért szorgalmazni fogja a vezetőtestületeken belüli nemi egyensúlyra irányuló 2012. évi irányelvjavaslat elfogadását, és elő fogja mozdítani a nők politikai életben való részvételét is, beleértve a 2024-es európai parlamenti választásokat. A Bizottság arra törekszik, hogy jó példával járjon elöl, és 2024 végére saját vezetőségének minden szintjén elérje a nemek 50%-os egyensúlyát.
