Szabadon választható tantárgyként hirdette meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Szent László Program – Erdély felfedezése elnevezésű kurzust az őszi félévben. A hallgatók egy-egy hétre Erdélybe utaztak, és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban szálltak meg. A kirándulás alatt a táj és az ottlakók ismerkedése mellet, az NKE által fejlesztett applikáció segítségével különböző feladatokat is meg kellett oldaniuk. A kapcsolat fennmaradására, az utazást szervező Kreatív Tanulás Iroda a tavaszi félévben elindította a Lorántffy Zsuzsanna Mentorprogramot, amelyben a jelentkező egyetemisták, oktatók és munkatársak heti rendszerességgel, online korrepetálják a gyermekotthonok diákjait.
Javuló tanulmányi eredmények és kompetenciafejlesztés
A Kreatív Tanulás Iroda által elindított Lorántffy Zsuzsanna Mentorprogramot a 2022/23-as tanév tavaszi félévében egy hathetes időszak alatt tesztelték. A kezdeményezésben akkor három gyermekotthon 35 növendéke vett részt. A mentorok – akik között több hallgató, egyetemi oktató és funkcionális munkatárs is volt – egy felkészítő tanfolyam elvégzése után heti rendszerességgel online korrepetálták a 12 és 18 év közötti mentoráltakat főként matematikából és angol nyelvből, illetve több humán tantárgyból. Emellett tanulásmódszertani támogatást is nyújtottak nekik, de voltak olyanok is, akiket a továbbtanulásra való felkészülésben segítettek.
A közös tanulásról a mentorok haladási naplót vezettek, majd a tesztidőszak végén a mentoráltakkal együtt, fókuszcsoportokban értékelték ki az elvégzett munkát. A diákok eredményeik javulásáról, a mentorok számos kompetenciájuk (kommunikációs készség, együttműködés, érzelmi intelligencia, szervezőkészség, problémamegoldás) fejlődéséről számoltak be.
Oktatóként is fontos a nehéz sorsúak támogatása
„Számomra azért is volt kihívás a mentorprogram, mert a gyakorlótanításon kívül nem tanítottam a köznevelésben, csak a felsőoktatásban” – emelte ki Kaló József. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének docense az árvák és az elesettek iránti érzékenysége miatt is szeretett volna mentor lenni. Mindezeken felül családi érintettség is vezette, hiszen mindkét nagymamája örökbefogadott gyermek volt – tette hozzá.
„Ahogy ők kaptak lehetőséget másoktól arra, hogy beilleszkedhessenek a társadalomba, tanulhassanak és megfelelő életet éljenek, úgy ez mindannyiunk felelőssége” – jelentette ki az oktató, aki a pilotprogramban egy 12 éves diákot korrepetált történelemből, a munkát pedig ebben a tanévben is folytatják. Elmondta, hogy az első órán egy kérdőív segítségével felmérte a tanuló erősségeit és gyengeségeit. Kiderült, hogy a gyereknek nemcsak segítségre volt szüksége az adott tárgyból, de érdekelte is a történelem, így jobban tudtak együtt haladni – részletezte. Kiemelte: az előző félévben hetente kétszer, most viszont már csak heti egyszer tart a diáknak online korrepetálást, mert más tárgyakból is foglalkozik vele mentor. A mentorált minden alkalommal lefotózza a leckét, amit átküld, így közösen olvassák az anyagot és oldják meg a feladatokat, az órák elején pedig ismételnek – fejtette ki. Felhívta a figyelmet arra az általános problémára is, hogy a tanulóknak nemcsak a közismereti tantárgyakból van szükségük segítségre, hanem meg kell tanítani őket értelmező módon olvasni is. Hangsúlyozta: a dicséret is fontos szerepet játszik a mentorálásban, mert ezzel is ösztönözni tudja a gyereket arra, hogy még többet készüljön a következő órára, hiszen a pozitív hozzáállás és a szeretet a legjobb motivációs erő.
„A közös munka eredményeként javítani is tudott a mentoráltam, ebben az évben pedig sokkal jobban haladunk, mint ezt megelőzően” – büszkélkedett Kaló József. Beszélt a diák motivációjáról is, aki a jövőben jó tanulmányi eredményének köszönhetően olyan munkát szeretne végezni, hogy jövedelméből segíteni tudja a szüleit is. Úgy fogalmazott: mindezzel ő is példaként szolgálhat nemcsak a hasonlóan nehéz sorsú gyerekeknek, hanem nekünk is, mert ezáltal átértékeljük a saját életünket – mutatott rá a mentor. Hangsúlyozta ugyanakkor: nagyon vigyáz arra, hogy közte és a mentorált között ne alakuljon ki olyan érzelmi kötelék, amely ha később megszakad, sérülést okozhat a gyereknek. Abban azonban bízik, hogy egy kirándulás alkalmával személyesen is találkozhatnak. Végül kitért arra, hogy a mentorprogramot azért igyekszik népszerűsíteni a hallgatók körében, mert így megtanulhatják, hogyan lehet egyszerre tanulni és tanítani, emellett a leendő közszolgálati dolgozók fejlődése szempontjából is egy nagyon jó lehetőségnek tartja.
Tárgyi adományok helyett törődés
A tesztidőszak után az idei tanévtől már élesben működő Lorántffy Zsuzsanna Mentorprogramban jelenleg 34 mentor és 41 mentorált vesz részt. A korrepetálások idejét mindig az órarendhez igazítva, egy hétre előre egyeztetik a Kreatív Tanulás Iroda koordinátorai a gyermekotthonok vezetőivel. A munkatársak ügyelnek arra, hogy a felzárkóztató foglalkozások ne ütközzenek a diákok hangszeres és sporttevékenységével vagy egyéb különóráival. Emellett figyelembe veszik, hogy a gyermekotthonokban élő diákok a házimunkából és a termények betakarításából is kiveszik a részüket.
„A gyerekek közül többen nem a megfelelő életkorban kerülnek be az iskolarendszerbe, ezért súlyos lemaradásokkal küzdenek. Számukra nagy segítséget jelent a korrepetálás, ezért indította el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Lorántffy Zsuzsanna Mentorprogramot” – fejtette ki Biró Éva, a Kreatív Tanulás Iroda főreferense, a mentorprogram felelőse és koordinátora.
„Mivel az intézményekben nincs megfelelő számú nevelő, sokan főként az állandó túlterheltségük miatt nem tudnak segíteni a diákoknak a leckeírásban vagy a felzárkóztatásban” – emlékeztetett. Kifejtette: matematikából van a legnagyobb szükség korrepetálásra – bár az egyetem profiljához nem tartoznak szorosan a reál tantárgyak –, de minden közismereti tárgyból van olyan mentor, aki tud segíteni a diákoknak. Érdekességként említette, hogy az egyik középiskolásnak latinból volt szüksége segítségre, de ezt is meg tudták oldani.
„Habár a programnak elsősorban a felzárkóztatás és nem a tehetséggondozás a célja, a segítők erre is igyekeznek figyelmet fordítani, az egyik gimnazistát például jelenleg a felsőfokú angol nyelvvizsgára készíti fel a mentora” – emelte ki Biró Éva.
Elmondta, hogy a program tesztidőszakában a csíksomlyói, a tusnádfürdői és a gyergyószárhegyi gyermekotthonok lakói vettek részt, szeptember közepétől azonban már a nagykászoni diákok is bekapcsolódtak. Hozzátette: az oktatók és a funkcionális munkatársak nagy része ebben a félévben is vállalt korrepetálást, a hallgatói mentorok közül azonban többen már végeztek, ezért nem vesznek részt a programban, de van olyan, aki így is tovább folytatja ezt a fajta önkéntességet.
„A törődést és a gyerekeknek szentelt időt nem lehet tárgyi adománnyal pótolni” – hangsúlyozta a Kreatív Tanulás Iroda munkatársa, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a mentorok példaképpé is válhatnak a diákok szemében. Úgy fogalmazott: mivel a mentorált gyermekek többnyire nehéz sorsú családokból származnak, a program fő célja az, hogy a tanulók olyan sikeres hallgatókkal, oktatókkal és munkatársakkal vegyék fel a kapcsolatot, akik a saját területükön eredményeket értek el, így a közös munka mellett ők mintaként is szolgálhatnak az otthonokban élő gyerekek számára.
A korrepetálások alatt a nehézséget csak az jelenti, hogy a gyerekeknek nincs mindig megfelelő készülékük vagy internetelérésük, ezért a Kreatív Tanulás Iroda munkatársai jelenleg azon dolgoznak, hogy technikai eszközökkel is hozzájárulhassanak a program sikeréhez.
Böjte Csaba is támogatja a mentorprogramot
„Minden föld jó, és ha az ember megműveli, foglalkozik vele, akkor szép virágok nyílnak benne, de ugyanígy van ez az emberekkel is, mert Isten egy csodát teremtett mindannyiunkban” – mondta Böjte Csaba ferences szerzetes. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója szerint az a feladatunk, hogy segítsünk kibontakoztatni a másokban rejlő értékeket. „Ha egy föld nem terem, akkor nem szidni kell vagy vasvillával döfködni, hanem verejtékes munkával meg kell trágyázni, vagyis értéket kell beleásni, és akkor az teremni fog” – hangsúlyozta, párhuzamba állítva a földművelést a Lorántffy Zsuzsanna Mentorprogrammal. Kifejtette: minden munka meghozza a maga gyümölcsét, ezért a nehezebb sorsú gyerekekkel is foglalkozni kell, akik meghálálják a gondoskodást és a törődést.
„A mentorálás azt jelenti, hogy kihozzuk egy gyerekből a maximumot” – mutatott rá Böjte Csaba. A mentorprogramot azért ítélte hasznosnak, mert a gyerekek örülnek, hogy foglalkoznak velük és figyelnek rájuk, ugyanakkor a pályakezdés előtt álló egyetemisták kipróbálhatják magukat ezen a területen is. Úgy fogalmazott: olyan jó a gyermekotthonok és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködés, hogy neki kevéssé kell részt vennie a munkában, viszont arra biztatott mindenkit, hogy vállaljon részt a kezdeményezésből.
„A gyerekeknek is mindig azt mondom, hogy Isten lehetetlen feladatot nem bíz ránk” – hangsúlyozta a ferences szerzetes, ösztönözve a NKE hallgatóit és munkatársait arra, hogy bízzanak az Úrban, és akkor sikeresen tudják elvégezni a feladataikat.
Fontosnak nevezte ugyanakkor az Erdély felfedezése című kurzust, mert elengedhetetlennek tartja, hogy minden közszolgálati dolgozó megismerje Erdélyt. Azt kívánta, hogy karácsonykor az angyal hozza vissza ezt a kezdeményezést is, mert akkor a mentorok is találkozhatnának a mentoráltjaikkal.
Az interjú a Bonum Publicum magazinban jelent meg.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Kreatív Tanulás Iroda archív
