A hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében segéd-egészségőröket képeztek április 20-21. között a Debreceni Egyetemen.
A magyar lakosság egészségi állapotának javítását célozza a 3,6 milliárd forintból megvalósuló Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, melynek keretében a hátrányos helyzetű lakosságot segítő segéd-egészségőrök továbbképzése zajlott április 20-21-én a Debreceni Egyetemen.
A négy éves, 2016 júniusában záródó Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosít. A projektben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetésével egyetemek, egészségügyi és szociális szolgálatok helyi kisebbségi önkormányzatokkal dolgoznak együtt a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modell kidolgozásában és tesztelésében, amely alkalmas lehet az egészségügyi alapellátás szolgáltatásainak kibővítésére, és az ellátás kereteinek megújítására. A program partneri viszonyt épített ki és tart fenn a helyi önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, munkáltatókkal, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel, ennek érdekében 89 együttműködési megállapodást kötöttek.
A Modellprogramot az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió 16 társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű településén indították el, ahol a hátrányos helyzetű roma lakosság aránya magas, és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is elmarad az országos átlagtól.
A régiók négy kistérségében négy praxisközösség jött létre egyenként hat háziorvossal, akik közösen alkalmaznak egészségügyi szakembereket: gyógytornászt, dietetikust, népegészségügyi szakembereket, egészségpszichológust és közösségi ápolónőt, valamint segéd-egészségőröket annak érdekében, hogy a lakosságnak a hagyományoshoz képest bővített szolgáltatásokat, például egészségi állapotfelmérést, egészség-tanácsadást, egészségfejlesztési programokat, krónikus betegségekben szenvedőknek rehabilitációs és gondozási programokat tudjanak nyújtani. A programban közreműködnek a védőnők is.
A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet játszott a Modellprogram sikerességében: a Népegészségügyi Kar munkatársainak kulcsszerepük volt a program koncepciójának kidolgozásában, az értékeléshez nélkülözhetetlen adatgyűjtési és nyomon követési feladatok meghatározásában és elvégzésében, valamint a hátrányos helyzetű lakosság bevonását szolgáló módszerek kidolgozásában is.
– A Modellprogram megvalósítása során eddig megtörtént a bevont lakosság több mint 70%-ának egészségi állapotfelmérése, melyet követően az átszűrteket a szakemberek a rizikóállapotnak megfelelő további szolgáltatásokba irányították (prevenciós rendelés, életmód tanácsadás, krónikus gondozás, közösségi egészségfejlesztési programok). A Modellprogram munkatársai eddig közel 30.000 lakos egészségi állapotfelmérését végezték el, ezen felül több mint 8000 programot rendeztek, aminek keretében több mint 80.000 ellátási esemény valósult meg. A védőnők által biztosított anya-gyermek klubokon több mint 4500 találkozás történt – ismertette az eredményeket a Modellprogram szakmai vezetője, Papp Magor.
– A hátrányos helyzetű lakosságot ún. segéd-egészségőrök segítik abban, hogy az egészségügyi szolgáltatásokról értesüljenek, illetve azokat igénybe is vegyék. A segéd-egészségőrök a helyi közösségekben élnek, többségük középfokú egészségügyi vagy szociális végzettséggel rendelkezik (melyet sokan a program keretében szereztek meg), valamint az egészséggel és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek közvetítésének elméletéből és gyakorlatából is képzést kaptak a Debreceni Egyetemen – tájékoztatott Ádány Róza, a program szenior tanácsadója és felelőse a Debreceni Egyetemen.
A segéd-egészségőrök a praxisközösségek dolgozói, akik munkaidejük jó részét az ellátottak közt töltik, abban segítve őket, hogy minél pontosabb információkkal rendelkezzenek a praxisközösségek által nyújtott szolgáltatásokról, és hozzá is férjenek azokhoz. A segéd-egészségőrök április 21-én a Debreceni Egyetemen korszerű, magyar nyelvű egészségügyi applikációkkal és tájékoztató anyagokkal ellátott tableteket kaptak, amelyek segítségével hatékonyabban tudják az egészséggel kapcsolatos ismereteket közvetíteni terepmunkájuk során.
