Fennállásának századik évfordulóján centenáriumi ünnepséget, nemzetközi konferenciát rendez a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara.
Száz évvel ezelőtt harmincegy hallgató iratkozott be a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészet- Nyelv és Történettudományi Karára, amelynek gyökerei a debreceni Református Kollégiumban keresendők. A feljegyzések szerint a XVIII. század végén már öt állandó tanszéke volt a Kollégiumnak, ebből három tanszéken oktatták a filozófiai tudományokat. Az akkoriban megindult gyors fejlődés eredményeképpen az 1840-es évek végén már öt professzor foglalkozott a bölcsészeti oktatással. A század utolsó éveiben azonban ismét csak két tanszék működött, melyek az akkor már meglévő teológiai és jogi szakok oktatását egészítették ki.
A döntő fordulat 1908-ban következett be, amikor létrejött a református Bölcsészeti Akadémia és szerény keretek között ugyan, de a tanárképzés is megindulhatott.A református Bölcsészeti Akadémia alig néhány éves működés után az 1913–14-es tanévvel befejezte működését, majd 1914 szeptemberében átadta helyét az egyetemi bölcsészkari fakultásnak. Az intézmény az említett időpontban már a református egyháztól független keretek között kezdte meg működését, továbbra is a Kollégiumban. A bölcsészkar végül az 1931–32-es tanév végén foglalta el helyét az időközben elkészült impozáns „Központi Egyetem” épületében, akkorra a képzési kínálat természettudományos és idegen nyelvi tanszékekkel bővült.
A II. világháború jelentős változásokat hozott a kar életében, 1944 őszén a front elérte Debrecent, ezért az oktatók és hallgatók jelentős része elmenekült a városból. Az 1949-ig tartó átmenetei időszakban kicserélődött az oktatói állomány, megváltozott a hallgatók társadalmi összetétele, megszűnt a filozófia és az idegen nyelvek oktatása, 1949-ben kiváltak a természettudományos tanszékek és önálló kart alapítottak. A Bölcsészettudományi és Természettudományi Karokból 1952-ben jött létre a Kossuth Lajos Tudományegyetem, amely a rendszerváltást követően megkezdődött egyetemi integráció létrejöttéig, a 2000-ben megalakult Debreceni Egyetem indulásáig létezett. Jelenleg tíz intézettel, huszonhat tanszékkel, négy doktori iskolával és háromezer hallgatójával a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara az ország egyik legjelentősebb humán- és társadalomtudományi képzőhelye és kutatóközpontja.
– A Bölcsészettudományi Karon folyó oktatást és kutatást a dinamikus megújulás és a kor kihívásaira való válaszadás igénye jellemzi, mint a tudomány más területeit. A bölcsészettudományok ugyanolyan alappillérét jelentik a tudás alapú gazdaságnak és társadalomnak, mint a műszaki vagy az élettudományok. A konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson a humán tudományoknak a modern társadalmak szervezésében és fenntartásában betöltött kiemelten hatékony szerepéről – hangsúlyozta a rendezvény célkitűzéseit Papp Klára dékán.
A Debreceni Egyetem Aulájában október 8-án tartandó Centenáriumi Kari Tanácson az egyetem rektorán, Szilvássy Zoltánon kívül a Református Hittudományi Egyetem rektora, Fekete Károly is köszönti az ünneplőket. A Magyar Rektori Konferencia Bölcsész- és Társadalomtudományi Bizottsága előző elnöke, Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja és a jelenlegi elnök, Botos Máté, a Pázmány Péter Tudományegyetem BTK dékánja is szót kap. A DE BTK dékánjának rövid emlékezése után egy, a száz év eseményeit idéző rövidfilmet láthatnak a jelenlévők, majd a centenáriumhoz kötődő karok dékánjai (ÁJK: Szabadfalvi József, TTK: Pintér Ákos és AOK: Mátyus László) emlékeznek a karok alapítására. A BTK akadémikusai közül Orosz István történész idézi az iskolateremtő professzorok tevékenységét és annak hatását.
Az október 8–9-én a kar centenáriuma alkalmából rendezett ünnepségsorozat egyik nagyszabású eseménye A kulturális örökség és a humán tudományok innovációi a 21. században című kétnapos nemzetközi konferencia, amely a Debreceni Egyetem alapításának 100. évfordulója alkalmából 2012-ben indított és évente megrendezendő konferenciasorozat, a Debrecen University Symposium része. A konferencia elnöke Prof. Dr. Kertész András nyelvész akadémikus.
A konferenciát 2014. október 8-án Prof. Dr. Volker Gerhardtnak, a berlini Humboldt Egyetem filozófia professzorának Humankind in the Person of Every Human Being. On the Theory of Humanity című angol nyelvű plenáris előadása nyitja meg, amelyben többek között az emberiség fogalmának történelmi gyökereit vizsgálja. Október 9-én a záró plenáris előadást The Arts of Memory címmel Prof. Dr. Bényei Tamás (Debreceni Egyetem BTK, Angol-Amerikai Intézet) tartja.
A magyar, angol, német és orosz nyelvű szekciókban szinte valamennyi bölcsész- és társadalomtudományi terület képviselteti magát a történelemtől kezdve a szociológián, az irodalmon, a nyelvészeten, a néprajzon, a neveléstudományokon, a filozófián át egészen a pszichológiáig. A résztvevők között magyar, német, osztrák, francia, angol, ír, holland, lengyel, szlovák, román, svéd, finn és orosz professzorok egyaránt vannak, és természetesen megtisztelik előadásaikkal az ünneplőket a határon túli magyar tudományosság képviselői is.
A tudományos tanácskozás mellett kulturális programok is színesítik a jubileumi ünnepséget és konferenciát: október 7-én 18 órakor Imre László akadémikus nyitja meg a BTK 100 – Hagyomány és megújulás című kiállítást az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár előcsarnokában, amely a bölcsészkar történetét, legnevesebb professzorait, eszmei értéket képviselő tárgyi emlékeit mutatja be. Október 8-án a kar intézeteinek és tanszékeinek kiadványaiból összeállított, mintegy 500 példányt számláló könyvkiállításon mutatják be az oktatók tudományos munkáit. A KLTE Baráti Köre szintén a Bölcsészettudományi Kar 100 éves fennállásának szenteli a hagyományos egyetemi tárlatot, amelynek megnyitója az Élettudományi Épületben 8-án 19 órakor lesz, a megnyitót Erdei Sándor újságíró tartja. A Kar oktatói a napokban vehették át a Bölcsészettudományi Kar története I. kötetét (amelyet október 12-én, a díszoklevelek átadásakor valamennyi egykor a Bölcsészkaron végzett tanár is megkap), s 8-án 20 órakor valamennyi oktató és dolgozó, s a hallgatók képviselői hivatalosak a Díszudvarra, a konferencia résztvevőivel közös fogadásra.
Évfordulót nemcsak a Bölcsészettudományi Kar ünnepel, hanem az egyes intézetek és tanszékek is. Az oktatást 100 évvel ezelőtt indító szakok (magyar irodalom és nyelvészet, történelem, klasszika-filológia, német nyelv, filozófia, pedagógia, földrajz) mellett a Néprajzi Tanszék fennállásának hetvenötödik, a Pszichológiai Intézet negyvenedik, a Szociológia és Szociálpolitika Tanszék harmincadik jubileumát ünnepli, az Angol-Amerikai Intézeten belül a kanadai stúdiumokat pedig szintén éppen harminc évvel ezelőtt vezették be a képzésbe.
