Gulyás: harminc éve mondhatjuk el, hogy szabadok vagyunk

Ország

Harminc éve sikerült visszaszerezni az ország szabadságát, és ez azért valósulhatott meg, mert voltak, akik az 1956-os forradalom leverése és vérbe fojtása után sem adták fel a célt, hogy Magyarország szabad és független legyen – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten.

Gulyás Gergely a Várkert bazárban a március 15. alkalmából odaítélt állami kitüntetések átadásán arról beszélt, a két napot – március 15-ét és június 19-ét – több minden köti össze, mint ami első pillanatra látszik: az 1848. március 15-én kitört szabadságharc célja az ország önállóságának, nemzeti függetlenségének megteremtése volt, és ugyan a szabadságharcot leverték, de az 1867-es kiegyezés és a dualizmus időszakának fejlődése lehetetlen lett volna 1848-49 szabadságharca nélkül.

Hozzátette: a XX. század a magyarság számára a legnagyobb veszteségeket hozta, a XX. század valamennyi történelmi fordulópontja veszteségeket – területi veszteséget, emberveszteséget, fájdalmat, áldozatokat – kívánt, az egyetlen kivétel 1989-90.

Akkor hosszú idő után valósult meg a magyar nemzet függetlenség és szabadság iránti vágya – tette hozzá, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak a szimbolikus lezárása volt, amikor 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona Záhonynál elhagyta Magyarország területét, és ezzel az államközi szerződés értelmében 1991. június 30-ával Magyarország korlátlan szuverenitása helyreállt.

Harminc éve mondhatjuk tehát el, hogy szabadok vagyunk, és úgy vagyunk szabadok, hogy már megszálló katonák sincsenek Magyarország területén – jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt 30 esztendőben, “saját magunk élhettünk a szabadság által adott lehetőségekkel, mi választhattuk meg azokat, akik kormányoztak, ennek megfelelően mi döntöttünk, hogy milyen irányba menjen az ország”.

Emlékeztetett rá: a szabadság nagyon sok nemzeti cél megvalósítását is lehetővé tette, és példaként említette, hogy Magyarországnak több mint 11 millió állampolgára van, míg 11 évvel ezelőtt csak tízmillió volt. A határon túli magyarságot közjogi kötelék is köti Magyarországhoz, az ország az elmúlt tíz évben épült, fejlődött és erősödött – sorolta. Hangsúlyozta: ez azért vált lehetővé, mert voltak, akik az 1956-os forradalom leverése és vérbe fojtása után sem adták fel a célt, hogy Magyarország szabad és független legyen.

Gulyás Gergely köszönetet mondott a díjazottaknak, hogy az elmúlt években, évtizedekben hozzájárultak ahhoz, hogy az ország szabadságban és demokráciában előre juthatott. A miniszter méltatta a számtalan kiemelkedő egyéni teljesítményt, tiszteletre méltó tudományos életutat.

Az ünnepségen felszólalt Kónya Imre korábbi belügyminiszter is, aki arról beszélt, június 19-e nem önmagában ünneplendő, mert az egy folyamat, a rendszerváltozás része, “betetőzése”, és fontosnak tartotta, hogy emlékeztessen az idevezető útra.

Felidézte: az 1980-as évek végén “megkezdődött” valami Magyarországon, 1987-ben megalakult az MDF, az első országos szervezettségű, független és ellenzéki mozgalom, majd sorra a többi párt, újjáalakultak a történelmi pártok, miközben országos, korábban nem látott tömegdemonstrációkra került sor. Mint mondta, ez vezetett az 1989. március 15-ei tüntetéshez, amely elvezetett oda, hogy március 22-én nyolc ellenzéki szervezet létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt.

Kiemelte: ennek a jelentőségét nem lehet lebecsülni, részben, mert ezzel létrejött az a politikai erő, amely rákényszerítette a hatalmat, hogy leüljön tárgyalni az ellenzékkel és belemenjen a szabad választásokra, és azért sem, mert az ellenzéki pátok felül tudtak emelkedni pártpolitikai érdekeiken és le tudták küzdeni “sokszor zsigeri ellentéteiket”, hogy az ország érdekében összefogjanak és létrehozzanak egy valódi ellensúlyt a kizárólagos hatalom ellen.

Kónya Imre emlékeztetett rá: 1990. március 25-én tartották a szabad választások első fordulóját, április 8-án a másodikat, május 2-án megalakult a szabadon választott parlament, május 23-án pedig az Antall-kormány, amely folytatta a rendszerváltozást. Így érünk el az egész folyamat betetőzéséhez, amikor 1991. június 19-én, az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezzel létrejött a szabad, független, demokratikus Magyarország.

Kónya Imre felidézte: az ünnepségekre június 30-án került sor, ő az MDF frakcióvezetőjeként a galyatetői kápolnában tartott hálaadó szentmisén mondott beszédet, ezt a szombati rendezvényen ismét felolvasta.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét hárman, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét öten, a Magyar Arany Érdemkeresztet 15-en, a Magyar Ezüst Érdemkeresztet öten vehették át Gulyás Gergelytől.

Gulyás Gergely minisztériumi elismeréseket is átadott az ünnepségen, így az Ybl Miklós-díjakat, a Mőcsényi Mihály-díjat, a Batthyány Lajos-díjat, a Magyary Zoltán-díjakat, a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjakat, a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjakat, valamint a Pro Architectura díjakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük