Az egyre növekvő hazai munkaerőhiány már nemzetgazdasági problémákat okoz. A
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a hazai szakképzési
rendszer megújításában látja az egyik legkomolyabb lehetőséget a kihívás hosszútávú
kezelésére. A szervezet egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot rendez idén ősszel, hogy meghallgassa és összegezze a jelenlegi szakképzési rendszer problémáit és az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon.
A mostani alkalommal Debrecen városában került sor a többoldalú egyeztetésre. A minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához.
Ennek egyik feltétele az érdekeltekkel folytatott párbeszéd és az eredményes együttműködés. Ennek elősegítése érdekében az eseménysorozat részeként Debrecen városában is tartottak egy eseményt, melynek keretében Dr. Barcsa Lajos alpolgármester tájékoztatta a helyi munkaadókat és a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetőit a regionális munkaerőpiac és a szakképzés helyzetéről.
Ki fog itt dolgozni?
Elmondása alapján a szakképzett munkaerőre egyre nagyobb az igény, ami
elképzelhetetlen az oktatás fejlesztése nélkül. Mint elmondta, Debrecen tervei között első helyen szerepel a növekedés, ezért 2025-re 30% magasabb létszámú beiskolázott diákot szeretnének a Szakképzési Centrumok intézményeiben tanítani. Elmondása alapján az elmúlt 3 év alatt 4.200 új munkahely jött létre a városban, összesen 150 mrd Ft működő tőke beáramlásával.
A vállalkozói oldal szerint a szakképzési hozzájárulás visszaállítása nem halogatható tovább, mivel jelentősen alulfinanszírozott az oktatási rendszer, illetve hasznos lenne szerintük, ha a diákok már csak akkor mennének ki a cégekhez gyakorlatra, ha már az iskolában az alapokat elsajátították. Olyan érdekesebb megoldásokat is felvetettek, mint például a szakmákat népszerűsítő, országjáró kamionok üzemeltetése, illetve a pályakövetési rendszer összekötése a NAV adatbázisával, ami segíthetné annak nyomon követését, milyen arányban vannak a pályaelhagyók illetve a szakmájukban dolgozók.
Az oktatási intézmények oldaláról a szokásos probléma merült fel, mely szerint a szakoktatói hiány jelentős, ráadásul sok általános iskolába nem tudnak bejutni, így sem a diákoknak sem a szülőknek nem tudnak megfelelő tájékoztatást nyújtani. Az esemény során Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke bemutatta a munkaerőhiány kezelésének lehetséges eszközeit.
Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke a Debrecenben rendezett eseményen elmondta: A
szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelet a magyar gazdaság minden ágazata számára. Az MGYOSZ becslései, illetve a hazai vállalatvezetők visszajelzései alapján jelenleg mintegy 150-200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról. A fiatal generációk mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, gyorsul a munkavállalási célú elvándorlás, különös tekintettel a szakképzett és egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén. Ugyanakkor a gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerőszükséglet hazánkban.”
Egyre kevesebb a szakközépiskolás
A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de
megyei szinten is jól láthatóak a problémák. Hajdú-Bihar megyében például az elmúlt 6 év alatt 44%-kal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 7700 diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 4300 körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel
párhuzamosan nőtt a megyében: az azonos időszakban a kezdeti, 3100 körüli betöltetlen
álláshely száma, idén nyárra már meghaladta a 6800-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
adatai szerint.
A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében, a szakképzési rendszerre is vonatkozóan az
MGYOSZ egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek néhány fontosabb eleme a
következő:
A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése szükséges – jogszabályi beavatkozás
helyett tárgyalásos úton, piaci alapú munkáltatói döntésekkel.
Csökkenteni kell az adóéket és a munkáltatói terheket, hogy a rosszabb helyzetben lévő
vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
Mérsékelni kell a munkavállalási célú elvándorlást, melynek alapfeltétele a tisztességes
megélhetést nyújtó munkahelyek, magas színvonalú képzések és szakképzés biztosítása
a fiatal generációk számára.
Élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást.
A vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel működő át- és
továbbképzésekre kell helyezni a hangsúlyt az aktív munka-erőpiaci eszközök között.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – annak érdekében, hogy teljes képet
kapjon a hazai szakoktatásban felmerülő problémákról – párbeszédet kezdeményezett a
szakképzésben résztvevő fiatalokkal. A szövetség Magyarósi Csaba, youtube vlogger
közreműködésével felhívást tett közzé a Youtube-on és az MGYOSZ Facebook oldalán,, melyben a szakképzésben résztvevő diákokat arra kérik, osszák meg tapasztalataikat a Szövetséggel.
