Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések

Európa
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:

  • A Bizottság keresetet indít a Bíróságon a cigaretta esetében előírt minimális uniós jövedéki adómérték alkalmazásának elmulasztása miatt

    A Bizottság keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben a dohánygyártmányokra vonatkozó uniós szabályok által a cigaretta tekintetében előírt uniós jövedékiadó-küszöb alkalmazásának elmulasztása miatt. Magyarországnak hosszú, 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszak állt a rendelkezésére, hogy fokozatosan emelje a cigarettára kivetett jövedéki adót, amíg az eléri az előírt küszöbértéket. A Magyarország által alkalmazott jövedéki adómérték jelenleg sem éri el az uniós küszöbértéket, ami torzítja a más tagállamokkal folytatott versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának. A közös uniós szabályozás, amely a belső piac megfelelő működését és az emberi egészség magas szintű védelmét hivatott biztosítani, megköveteli a tagállamoktól, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki, melynek összege az alkalmazandó súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60%-ának, 1000 cigarettánként pedig legalább 90 eurónak felel meg. A 60%-os szabály nem alkalmazandó, ha a jövedéki adó 1000 darab cigaretta esetében legalább 115 euró.
    Az erről szóló teljes sajtóközlemény itt olvasható.

  • Következő lépés az élelmiszer-ellátás tranzitzónákban való elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárásban

    A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az nem látja el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Ez azokat a személyeket érinti, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, és akik arra várnak, hogy valamelyik nem uniós országba visszaküldjék őket. A Bizottság véleménye szerint a visszatérésre kötelezett személyek arra történő kényszerítése, hogy a magyar tranzitzónákban tartózkodjanak, az uniós visszatérési irányelv értelmében de facto őrizetnek minősül. A Bizottság megítélése szerint az élelmiszer-ellátás ilyen körülmények között való elmulasztása nem felel meg a visszatérési irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt kötelezettségeknek. A Bizottság 2019. július 26-án felszólító levelet küldött az ügyben Magyarországnak. Mivel a magyar kormány válasza nem oszlatta el a Bizottság aggályait, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, és a helyzet sürgősségére tekintettel egy hónapos határidőt írt elő a válaszadáshoz. A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e határidőn belül feleljenek meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az EU Bírósága elé viheti.