Hibridek és agrotechnika

Egyetem

A XVIII. Kukorica és napraforgó tanácskozást szeptember 2-án tartották a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet és a Bunge Zrt. közös rendezésében. Komlósi István, a kar dékánja köszöntőjében kiemelte: a mezőgazdaságot napjainkban jellemző problémák közül a víz- és a szakember-hiány kezelésére tett lépéseket az egyetem. Tavalyi évi pénzmaradványa jelentős részét öntözésre fordította az Agrártudományi Központ, a hallgatók pedig ösztöndíj-programokban vehetnek részt: a KITE és a Bayer cégcsoport kiemelkedő agráros egyetemisták tanulmányait segíti. Ezeken túl a nyolc nagyvállalati partner közreműködésével induló duális képzések is a fejlődést szolgálják, a gödöllői Szent István Egyetemmel pedig most dolgozzák ki az 5 éves agrármérnök képzés követelményrendszerét, a szak – akkreditálást követően – várhatóan a következő tanévtől indulhat.

– 2015 extrém év a szántóföldi növénytermesztés számára. Az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a szeptember elejéig lehullott csapadék fele az átlagosnak és ezekben a napokban már a nyár ötödik hőséghullámát szenvedjük el. Mindezek miatt a növények óriási hő- és szárazság stressznek vannak kitéve, amit fokoz még a rendkívül erős UVA és UVB sugárzás – sorolta Pepó Péter professzor, a Növénytudományi Intézet igazgatója.

Az előzetes becslések alapján az aszályos időjárás miatt a hazai kukoricatermesztésben 120-130 milliárd, a napraforgónál pedig mintegy 20-30 milliárd Ft lesz a terméskiesés mértéke.

– Az aszály stresszhatásának kivédésére a termesztéstechnológiai elemek komplex, interaktív alkalmazása javasolható. Egyrészt olyan biológiai alapok szükségesek, olyan hibrideket kell választani, amelyek jobban tudnak adaptálódni a klímaváltozás extrém hatásaihoz, másrészt pedig az adott termőhelyre és adott hibridre alkalmazott, optimalizált agrotechnika gyakorlati végrehajtása indokolt. A kar Növénytudományi Intézete a Látóképi Kísérleti Telepen éppen azt vizsgálja, hogyan lehet az aszály miatt lecsökkent vízmennyiséget a leggazdaságosabban, agronómiailag leghatékonyabban hasznosítani – magyarázta Pepó Péter professzor. Ez különösen fontos amiatt, hogy az országban négy és fél millió hektáron termesztenek szántóföldi növényeket, amiből mindössze százezer hektárt tudnak öntözni.

Grászli János, a Bunge Zrt. agrárkereskedelmi igazgatója széleskörű áttekintést nyújtott a tanácskozáson megjelent mintegy 200 gazdálkodó számára azokról a növényolaji trendekről, amelyek erőteljesen éreztetik a hazai piacokon is a hatásukat.

A tanácskozáson részt vett a két legjelentősebb hibridnemesítő intézet vezetője is. Kara Béla, a Pioneer Hi-Bred Zrt. vezérigazgatója felvázolta a jövő kukoricanemesítésének a stratégiáját. Kijelentette, hogy hatékony új módszerek kellenek a genetikai és kutatási erőforrások használatára ahhoz, hogy az emberiség szükségletét a jövőben ki lehessen elégíteni. A termesztés volumenét 2050-re meg kell kétszerezni.

Szanyi István, a Monsanto Hungária Kft. ügyvezető igazgatója széleskörű áttekintést adott azokról a vállalatánál alkalmazott nemesítési módszerekről, amelyek eredményeit (szárazságtűrés, termésnövekedés, betegség ellenállóság, jobb tápanyaghasznosítás stb.) a magyar termelők is eredményesen hasznosíthatják. A szakmai tanácskozás gyakorlati részében a termelők a Látóképi Kísérleti Telepen részletes tájékoztatást kaptak a napraforgó és kukorica növényvédelmi technológiáiról (BASF, Bayer, Dow, Cheminova, Dupont, Kwizda stb.), valamint az európai szinten is egyedülálló kukorica és napraforgó tartamkísérletek (vetésváltás, tápanyagellátás, öntözés, vetésidő, tőszám stb.) parcelláit tekintették meg. A gyakorlati bemutatót záró állófogadáson a résztvevők eredményes szakmai beszélgetést folytattak.