Az egyetemi oktatók, kutatók mellett valamennyi dolgozó illetménye emelkedik idén – így döntött a Debreceni Egyetem Szenátusa csütörtöki ülésén.
A Debreceni Egyetem új stratégiai tanácsadó testületének bemutatásával kezdte beszámolóját Szilvássy Zoltán rektor a február 11-ei szenátusi ülésen. A konzisztórium tagjai – Szilvássy Zoltán rektor és Bács Zoltán kancellár, illetve a minisztérium delegáltjai: Fazekas Lajos, Kotosmann Zoltán és Szabó Miklós – Palkovics László oktatási államtitkártól vették át megbízólevelüket szerdán a fővárosban.
Az alakuló ülésen a konzisztórium tagjai részletesen megismerték az intézmény szervezetét és gazdálkodását, valamint kifejtették álláspontjukat az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatban. Utóbbi nagyon lényeges, hiszen a testület egyik fontos feladata a terv jóváhagyása, mielőtt az a Szenátus elé kerül
– ismertette Szilvássy Zoltán.
A rektor kifejtette: a Magyar Rektori Konferencia több munkacsoportjának tevékenysége is kiemelten érinti az egyetemet: az egy éve működő kancellári rendszer áttekintése mellett a térítéses orvosképzés fejlesztési lehetőségeink vizsgálata is ilyen ügy. A négy magyarországi orvosképző intézmény egyetért abban, hogy a képzés további fejlesztését a jelenlegi strukturális keretben képzeli el, azaz a Semmelweis szak-, míg a többi multidiszciplináris egyetem marad.
A jelenlegi orvos- és ágyszám, azaz gyakorlati képzőhely-kapacitás mellett egyik egyetem sem tud megfelelő mértékben fejlődni, ezért törvénymódosításra van szükség. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy az egyetemek környezetében lévő nagy egészségügyi ellátóintézmények – a mi esetünkben a nyíregyházi, a miskolci, valamint a szolnoki kórház – olyan akkreditációs képességekkel rendelkezzenek, amelyek vállalhatóvá teszik a térítéses orvosképzést. Ilyen szempontból példaértékű lehet a Debreceni Egyetem és a Kenézy Kórház integrációja
– tette hozzá Szilvássy Zoltán.
A rektor tájékoztatta a Szenátust a közelmúltban lefolytatott Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központok létrehozását előkészítő megbeszélésekről is.
Az egyetem hosszútávú stratégiájához illeszkedve a mintegy 7 milliárd forintos program az egészségipar területén valósul meg. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal egyezetve a Debreceni Egyetemen a gyógyszer- és az élelmiszeripar vesz részt kiemelten a programban. A fejlesztések konzorciumi formában valósulnak meg: a gyógyszeriparban a Richter Gedeon Nyrt. és a Sejtterápia Központ Kft., illetve leányvállalata, a Fluart Kft., az élelmiszeripar területén pedig a Tranzit-Ker Zrt. és Debrecen legnagyobb húsipari üzeme, a Hajdúhús kap szerepet
– sorolta Szilvássy Zoltán.
A rektor beszámolója végén bejelentette, hogy a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma kérésére az egyetemnek meg kell vizsgálnia: 2017 szeptemberétől az angol mellett orosz nyelven is tudna-e képzéseket indítani. Ehhez a humánerőforrást az Ukrajnából elvándorló oktatók és hallgatók jelentenék, Debrecen pedig földrajzi helyzetéből adódóan is szerepet vállalhat a feladatban.
Bács Zoltán kancellári beszámolójában kiemelte: a Debreceni Egyetem bevételi főösszege 2015-ben az intézmény történetében először átlépte 100 milliárd forintos határt, megközelítőleg 105 milliárd forint volt, ami 18 milliárddal több, mint 2014-ben.
A növekedés nagymértékben köszönhető a mintegy 11 milliárd forint összértékű pályázati forrásoknak, illetve a saját bevétel növekedésének, utóbbi megközelíti a 20 milliárd forintot. Mindezeknek köszönhetően az állami támogatás részaránya a teljes költségvetésben már csak 22 százalék, míg öt évvel ezelőtt 28 százalék volt. Ez jelentős fejlődés, egyre erőteljesebben támaszkodhatunk a saját teljesítményünkre
– hangsúlyozta Bács Zoltán.
A kancellár hozzátette: egy intézmény akkor működik megfelelően, ha beruházásra, felújításra a költségvetés 5 százalékát tudja fordítani, ezt jócskán túlteljesítette az egyetem, az elmúlt évben 10 milliárd forintot költött ilyen célokra.
A február 11-ei szenátusi ülés legfontosabb napirendi pontja a 2016. évi bérfejlesztési javaslat volt. Bács Zoltán kancellár az előterjesztés kapcsán felidézte, hogy utoljára 13 évvel ezelőtt volt béremelés az intézményben. Balog Zoltán miniszter tavaly novemberben jelentette be az oktatókat, kutatókat, tanárokat érintő 15+5+5 százalékos bérfejlesztést, míg a többi munkavállaló esetében a 150 ezer forintos illetményminimumot.
Azóta az oktatók, kutatók, tanárok bérfejlesztésének meglett a jogi alapja és forrása: módosították a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve kormányrendelet határozta meg az illetményemelést. A többi dolgozó esetében nem született meg a megfelelő jogszabályi háttér, azonban január elején a fenntartó jelezte, hogy előirányozza, szeretné és kéri a 150 ezer forintos illetményminimumot, amit az intézményeknek saját forrásból kell finanszírozni, de ez csak rektori és kancellári felelősség körében, az egyetem gazdasági helyzetének figyelembevételével hajtható végre. A Debreceni Egyetem a minisztérium által előirányzott kérésen túlmenően, a felmerülő bérfeszültségeket és a munkabékét kikezdő ellentéteket elkerülése, valamint valamennyi munkavállaló megbecsülésének jeleként egy mindenkit érintő, az alacsonyabb bérek irányában lineáris arányban növekvő illetményfejlesztést dolgozott ki, mely mindenkinél a reálbér növekedését eredményezi kisebb-nagyobb mértékben – tájékoztatott Bács Zoltán. Így a fenntartó által elvárt összegű béremelésnél magasabb illetmény meghatározásával a közel 1700 oktató, kutató, tanári munkakörben dolgozókon kívül is – a Debreceni Egyetem további, mintegy 4 ezer dolgozójának nő a fizetése január 1-ig visszamenőleg, míg az eredeti javaslattal csupán 799 dolgozó bére változott volna. Hozzátette: a bérfejlesztési javaslat alapjait korábban a dékáni kollégiummal, majd a végleges, minden dolgozót érintő előterjesztést az elmúlt napokban a szakszervezetek és a közalkalmazotti tanács vezetőivel is megtárgyalták, akik egyöntetűen üdvözölték a javaslatot.
A testület támogatta az előterjesztést, mely szerint az oktatói, tanári, kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a munkakör fizetési fokozatára meghatározott garantált illetmény 115%-áig, 2016. december 31-ig illetménytöbbletben részesülnek. A minimálbér és a garantált bérminimum közötti rendszeres havi járandósággal rendelkező – nem oktató, kutató, tanár, pedagógus, rezidens, központi gyakornok munkakörben – dolgozók 16,3 százalékos, a garantált bérminimum (129.000 Ft) és a 193.500 Ft közötti rendszeres havi járandósággal rendelkezők 16,3%-tól 1,5%-ig lineáris arányban csökkenő, míg a 193.500 Ft feletti rendszeres keresettel rendelkezők egységesen 1,5% illetménytöbbletben részesülnek 2016. december 31-ig terjedő időszakra.
A teljes illetményfejlesztés 1,9 milliárd forint bérkiáramlás-növekedést jelent az intézmény számára, melynek jelentős részét saját forrásból biztosítja az intézmény.
A bérfejlesztés mellett egyetemi tanári pályázatok rangsorolásáról, Pro Universiate-díj, doctor honoris causa cím adományozásáról is döntött a Szenátus. Többek között módosították a Karok Működési Rendjét, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot. A testület támogatta duális képzés indítását a
logisztikai menedzsment mesterképzési szakon és biomérnöki mesterképzési szakon, illetve angol nyelvű pszichológiai alapképzési szak, illetve az angol nyelvű épületgépészeti specializáció indításának javaslatát.
